A mai délelőttöt kutyaelsősegély tanfolyamon töltöttük, ahol rengeteg hasznos és érdekes információt tudtunk meg. Egy ilyen tanfolyam elvégzése szerintünk minden felelős kutyatartónak “kutya kötelessége” lenne, hiszen rengeteg élethelyzet lehet, amikor az orvosi segítség előtt a mi tudásunk mentheti meg akár a kutya életét!

Blogsorozatunkat A Dr. Rex Kutyás egyesület kiképzőjével, Molnár Kornéliával folytatjuk, aki a Hozzánk érkező kiskutya helyes táplálásáról fog beszélni.

További részletekért KATTINTS IDE!

Blogsorozatunk mai részében Winkler Judit Kutyakozmetikus, a karomvágásról fog beszélni!

További részletekért KATTINTS IDE! 

Folytatódik blogsorozatunk. A mai részben Dr. Rex Kutyaás egyesület oktatója, Molnár Kornélia beszél a kutya szobatisztaságra nevelésével kapcsolatban!

További részletekért KATTINTS IDE!

MA VAN A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJA

A Nagy-Britanniában működő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetsége kezdeményezésére 1994. április 27-e óta világszerte ezen a napon hívják fel a figyelmet a vakvezető kutyák munkájának fontosságára. 

Az első vakvezető kutyakiképző iskolát a németországi Oldenburgban alapították a világháborúban megvakult katonák segítése céljából 1916-ban. Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd a hetvenes évek közepén megalapította a csepeli Vakvezetőkutya-kiképző Iskolát. 1978 óta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) kezelésében működik az intézmény. Jelenleg a Szövetségen kívül még három alapítvány foglalkozik vakvezető kutyák kiképzésével.

A vakvezető kutyák felnevelése és kiképzése másfél-két évet vesz igénybe és jelenlegi árakon kb. 2 millió Ft a költsége. A Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mindössze 110-120 rendelkezik segítő kutyával. A képzett vakvezetők rendkívüli kutyák. Speciális tudásukkal több tekintetben is igazi támaszai lesznek egy látássérült embernek. Kiegészítik a gazdájukat, kapcsolatot teremtenek számára a környezettel, s ennek megfelelően vezetik és vigyázzák őt. Segítségükkel és pluszban nyújtott barátságukkal önállóságot és magabiztosságot adnak gazdájuknak, teljesebbé teszik az életét – ez óriási dolog! Hámmal a hátukon nagyon komoly és felelősségteljes munkát végeznek – egy ember életét vigyázzák. Hivatásuk a kutyák rendeltetésének egyik legszebbike. A világnappal a vakvezető kutyák jelentőségére, a vak emberek élethelyzetére, a kutyák kiképzőire és az őket támogató emberek fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet.

SZÁNHÚZÁS, KUTYAFOGAT

Valószínűleg a legdrágább kutyás sport az eszközigények és utazások miatt, illetve egy kutya sem elég, legalább négy kell e sport űzéséhez.

Nem csak az északi kutyafajták sportja, viszont egy bizonyos hőmérséklet felett (15-18 fok) semmilyen kutyával nem ajánlott az edzés! Jól tudjuk, hogy minden kutya szeret futni, mozogni, ám a sok fajta között van olyan típus, amely kifejezetten szánhúzókutya. Ezek az alaszkai malamut, a samoyed, a grönlandi kutya, és szibériai husky. Ők genetikailag kizárólag erre „szakosodtak” a múlt során, tehát mind testfelépítésükben, izomzatukban és viselkedésükben a legalkalmasabbak a szánhúzásra.

Világszerte, sőt hazánkban is a versenyzés két formában létezik:
Az egyik minden fajta, sőt keverék kutyákkal, törzskönyv nélkül is lehetővé teszi a fogathajtást, ez az IFSS/ESDRA irányvonalát követi.
A másik a kifejezetten törzskönyvezett szánhúzó fajtákkal versenyeztet, a „legtehetségesebb”’ fajtát, a huskykat külön kategóriába indítva.
Ez lehetővé teszi, hogy az inkább kitartó, ám kicsit lassúbb fajták ne szenvedjenek hátrányt a rövidtávú versenyeken, egyenlő esélyekkel álljanak rajthoz. A kutyafogat Mongóliában körülbelül 35000-30000 évvel ezelőtt alakult ki. A kutatók úgy gondolják, hogy az emberek, amikor az északi sarkkör felé kezdtek el terjeszkedni, vitték magukkal a kutyáikat, ahol 3000 évvel ezelőtt szánhúzásra kezdték el használni.

SÚLYHÚZÁS       

A kutyás súlyhúzás egészen a régi időkig nyúlik vissza, az aktívan dolgozó szánhúzó kutyákig, akik mikor nem voltak úton, gazdáik unaloműzésből összemérték kutyáik erejét. Mára ez az unaloműzés komoly sportággá nőtte ki magát az egész világon.Ahogy az emberek elvárosiasodtak, kutyáik nagy része csupán társállat lett. Megszűnt a tényleges munkafeladatuk, pedig mentálisan és fizikálisan is nagyon fontos lenne,hogy a kutyák elfáradjanak. Szükséges valamivel foglalkoztatnunk kutyánkat, hiszen számukra a munkavégzés, az aktív tevékenység lételem, illetve egészségük megóvásához is elengedhetetlen. Bármilyen közös sport, így a kutyás súlyhúzás, a súlyhúzásra való közös felkészülés, netán versenyzés hatalmas összhangba hozza kutyát és gazdáját. Egyfajta lépcsőfok a jobb kutya-gazda kapcsolat emelkedőjén, melynek végén jobban megértjük kutyánkat és ő jobban megért minket. Egymásra vagyunk utalva. A kutya értünk dolgozik, Mi érte dolgozunk. Büszkeséggel tölt el minket hogy kutyánk mire képes és ő büszke rá hogy megfelelt nekünk.Erre a sportra a legalkalmasabb fajta, illetve a legjobban teljesítők természetesen a bull típusú kutyák, viszont a kutya-gazda kapcsolat javítása, a kutya lefárasztása, dolgoztatása, érdekében szinte bármilyen egészséges kutyával űzhetjük ezt a sportot. Hogy mi szükséges ehhez a sporthoz? Egészséges kutya, súlyhúzó hám, motivációs eszközök, súlyok, minőségi táplálék, de itt is a legfonotsabb az elszántság, akarat és nagyon sok türelem!!

Blogsorozatunkat Molnár Kornéliával, a Dr. Rex Kutyás Egyesület oktatójával folytatjuk, aki ma elmondja milyen feltételek szükségesek egy kiskutya fogadásához.

Részletekért kattinits IDE!